Mérföldkőnek minősítette a felvidéki magyarság jogvédelmében Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a szlovák Alkotmánybíróság döntését, amelynek értelmében Bosits Miklós magyar állampolgár és társai megtarthatják a Szlovákiában örökölt családi erdejüket. A tárcavezető szerdai Facebook-bejegyzésében ugyanakkor hangsúlyozta: a valódi áttörés még várat magára.

A miniszter felidézte: a szlovák állam egy nyolcvanéves, még 1945-ben elfogadott magyarellenes és jogfosztó rendelet alapján akarta elvenni a család tulajdonát, a 21. században. A mostani döntés megerősítette az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2020-as ítéletét, miszerint a szlovák állam megsértette Bosits Miklós tisztességes eljáráshoz való jogát, amikor a legfőbb ügyész 2014-ben mondvacsinált okokkal támadta meg a korábbi, a család számára kedvező döntéseket. Az elmúlt években az állami erdővállalat a perre hivatkozva nem adta Bositsék használatába a területet, és bérleti díjat sem fizetett utánuk.

"Bízunk benne, hogy ezzel az ítélettel végre szabadon rendelkezhetnek a tulajdonukkal" - fogalmazott.

Tarr Zoltán ugyanakkor megjegyezte, hogy az alkotmánybírósági döntésnek nincs precedensértéke a többi több ezer hasonló földelkobzási ügyben. A bíróság megkerülte az igazán érzékeny kérdést és nem vizsgálta, hogy el lehet-e ma venni valakitől a földjét kompenzáció nélkül pusztán azért, mert az, akitől örökölte - a nagyapja vagy a nagyanyja - magyar volt. Kizárólag az eljárás tisztességtelensége alapján hoztak döntést, így ez a határozat sajnos önmagában nem jelent rendszerszintű áttörést
- írta a miniszter.

Kitért arra is: a szlovákiai Magyar Szövetségnek és a velük dolgozó független jogászoknak köszönhetően pontosan tudható, hogy 1991 óta a szlovák állam folyamatosan vesz el földeket a magyarok és a németek örököseitől. Sokszor olyan családoktól is, akik ma már szlovák nyelvűek és identitásúak.

A Tisza-kormány hisz abban, hogy az emberi jogok - így a tulajdonhoz való jog is - minden embert megilletnek - jelentette ki Tarr Zoltán. Aláhúzta: a szomszédos országoknak kötelességük biztosítani és védeni az országukban kisebbségben élő magyarok egyenlő bánásmódját és állampolgári egyenlőségét. Az etnikai alapú tömeges földelkobzások emberek ezreinek sértik a jogait, valamint az etnikai diszkrimináció tilalmát - hangsúlyozta.

Kitért arra is: Szlovákia állami szerveinek gyakorlata sérti mind az Európai Unió által lefektetett alapjogokat, mind a Szlovákia alkotmánya által biztosított emberi jogokat. Ezek a jogok a magyar nemzetiségű polgároknak ugyanúgy járnak, mint a nem magyaroknak, ebben nem lehet különbség - fűzte hozzá.

Tarr Zoltán beszámolt még arról, hogy az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén megszavazta azt a határozatot, amelyben többek között felhívja a szlovák kormányt, hogy - szüntesse be a Benes-dekrétumokon alapuló, az ott élő kisebbségeket (köztük a magyarokat) sújtó földelkobzásokat, valamint - vonja vissza azt a tavaly decemberben elfogadott törvényt, amely akár fél évig terjedő börtönnel is büntetheti a Benes-dekrétumok kritizálását.