Németh Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke szerint ugyanakkor sajnálatos, hogy a vizekben és erdőkben gazdag területeken egyre kedvezőtlenebb „hódhelyzet" alakult ki. A hód hazánkban a leginkább a Nyugat-Dunántúlon terjedt el, azon belül is a különösen a Szigetközben és a Hanságban, ahol egyre nagyobb károkat okoz. Jellemzőek a faanyag-károsító rágások a csemetétől a véghasználati állományig, a hód tevékenysége gyakorta akadályozza a vizek lefolyását. A hódszaporulat esetenként az árvédelmi gátak állékonyságát is veszélyezteti.

A hód (mivel természetes ellensége nincs) egyre nagyobb számban fordul elő a víz közeli állami erdőkben és a magánerdőkben, ahol óriási károkat okoz. A probléma valós és egyre nagyobb, amely magától nem fog megoldódni.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés és a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés által alapított „Szigetköz-Felső-Duna mente" Térségi Fejlesztési Tanács először tavaly júniusban jelezte a földművelésügyi miniszternek küldött levél formájában az aggasztó mértékben túlszaporodott hód állomány okozta károkat és veszélyeket, valamint konkrét kérdéseket tett fel és megoldási javaslatokat fogalmazott meg.

A Térségi Fejlesztési Tanács szerint mindenekelőtt egy szakmai és egy jogi kérdést kellene sürgősen tisztázni. Szakmai kérdés, hogy mekkora az optimális hódállomány. A tapasztalatok és a riasztó tendencia alapján nyilvánvaló, hogy több helyen már most állományapasztásra lenne szükség, mégpedig közérdekből. Ez pedig már jogi kérdés.

A Térségi Fejlesztési Tanács ezért javasolta a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet újragondolását és módosítását. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az állománygyérítést kizárólag a természetvédelmi hatóság (és egyéb szakhatóságok) engedélye alapján és szigorú kontrollja mellett lehetne, pontosabban kellene végezni. A levél ugyanakkor egyértelmű választ kért a következő kérdésekre: Milyen indokkal kerülhet sor adott helyen a hódállomány szabályozására? Kinek a kezdeményezésére történhet állományszabályozás? Mely hatóságok (természetvédelmi, vadászati) és milyen szinten (megyei, országos) jogosultak állományapasztást engedélyezni? Milyen módszerekkel történhet adott helyen az állománycsökkentés? Ki jogosult az állományapasztás végrehajtására? Miből lehet mindezt finanszírozni?

A tavaly júniusi levélre válaszul – a Szigetközi országgyűlési képviselője, dr. Nagy István államtitkár és a táj erdőiért aggódók örömére – a minisztérium részéről a további károk megelőzését célzó lépések történtek. Augusztusban egyeztetés volt a minisztériumban, ahol a szaktárca jelezte: rövid időn belül megoldást keres a problémára (amennyiben lehetséges, akkor jogszabály módosítás nélkül). A minisztériumi konzultációt követően a területi szereplők szeptemberben részt vettek a Széles Sándor kormánymegbízott által összehívott győri egyeztetésen. Decemberben a zöldhatóság engedélyezte az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság által kezelt vízfolyások mentén károkat okozó, illetve veszélyhelyzetet teremtő, túlszaporodott eurázsiai hódállomány csapdázással és/vagy lőfegyverrel történő gyérítését. A természetvédelmi engedély alapján 2017. március 31-ig összesen legfeljebb 250 hód ejthető el.

A Térségi Fejlesztési Tanács az idén februárban tartott ülésén ismét tárgyalt a témáról. A testület áttekintette a közelmúlt fejleményeit és tapasztalatait: Megállapította, hogy egyszerűsíteni kellene a hódok elejtésének szabályait és a kapcsolódó feladatsor legtöbb elemét nem szabadna elvárásként rögzíteni. Hatékonyabb lenne, ha a hatóság nem csupán engedélyezné, hanem kötelezően elrendelné a gyérítést, mert a helyzet egyre aggasztóbb.

A Tanács elnöke, Babos Attila dunaszegi polgármester az ülést követően ismét levelet írt Fazekas Sándor miniszternek és a testület megbízásából. Kezdeményezte, hogy a természetben és környezetünkben mérhetetlen károkat okozó, valamint folyamatos veszélyhelyzetet teremtő túlszaporodott hódállomány haladéktalan és radikális csökkentése érdekében határozott intézkedések történjenek. Ismét a döntéshozók figyelmébe ajánlja a tavaly megfogalmazott, építő szándékú, jogszabály-módosítást kezdeményező javaslatokat.. Javasolja a hód védettségi besorolásának felülvizsgálatát, továbbá az állománygyérítés elrendelését (nem csupán engedélyezését); Kezdeményezte – az állományapasztási feladathoz rendelve – a munka elvégzéséhez szükséges forrás biztosítását.

Németh Zoltánnak, a megyei közgyűlés elnökének reményei szerint „hódügyben" sikerül mielőbb megnyugtató megoldást találni.

Fotó és szöveg: Székely Imre