A Széchenyi István Egyetemmel azóta is kiváló kapcsolatot ápol, ezt példázza, hogy a gazdász kar mintagazdaságává vált a cég. Gyermekeivel, szüleivel, testvérével évente rendszeresen erdőket telepít, ahonnan nem zárják ki a vadakat. Darnózselin jártunk, egy sikeres széchenyis öregdiáknál.

Különleges trófea, egy kan varacskos disznó farpofája köszön a látogatóra az irodában. Olyan, mintha befalazták volna. Negyvenedik születésnapjára ajándékozta meg felesége dr. Kovács Pétert egy afrikai vadász szafarival. Valahol egy eldugott preparátorműhelyben látott egy ilyen, hátulról megkomponált trófeát, és elhatározta, hogyha a jóisten hozzásegíti egy varacskos disznó kanhoz a vadászat során, ő is így készítteti el. Hatos Tibor legendás műhelyében preparálták ki végül, de pechjére neje közölte, hogy ezt aztán biztosan nem viheti bei a lakásukba. Ezért került a varacskos disznó farpofa végül a különleges ízlésvilágú irodába, ahol az asztal is Nagy-Magyarország formájú, ahogy a falon lévő óriás térkép is a vármegyéket ábrázolja. Annak is van külön története persze. Magyarország erdőségeinek 1896-os átnézeti térképe azért kedves dr. Kovács Péter számára, mert eredeti szakmája erdész. Édesapja inaskori barátjától, Pintér Lajos bácsitól kapta kölcsön, és nagy becsben, ereklyeként tartja azóta is.

A térkép melletti falszakaszon egy parasztház homlokzatát építették be az irodába, kis viharlámpával, ablakokkal. A szemközti oldalt pedig a rengeteg elismerő oklevél mellett saját rajzai is díszítik. Egy jobb agyféltekés rajztanfolyam eredményei. Szereti kipróbálni magát, és megvalósítani azt, amire fiatalkorában nem volt idő. „Mert mindig dolgoztunk” - mondja.

Dr. Kovács Péter, a Darnó-Hús tulajdonosa, óvári gazdász a Szigetközi Magyar-Csehszlovák Barátság Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben kezdte pályafutását még erdészként. Vallja, hogy az erdészet hosszútávú tevékenység, ahol évtizedekre kell előre gondolkodni. Ha valamit elront az ember, akkor hosszú ideig nézheti, ha pedig valamit jól csinál, hosszú ideig gyönyörködhet benne. A mezőgazdaságban viszont szerinte az a szép, hogy minden évben új lehetőségeket teremt. Ezt most is tapasztalhatja, mert agrárüzletága is van vállalkozásuknak, ahogy erdőgazdálkodnak is egyébként a Funkció Kft. részeként.

A darnói téesz hét falu határán gazdálkodott, ott kezdett erdészként dolgozni. S mivel paraszti családból származik, arra gondolt, miért ne tanulhatná ki a másik felét is a szakmának: a mezőgazdálkodást. „Az óvári egyetem itt van tőlünk tizenkét kilométerre, úgyhogy adott volt a lehetőség. Nappali tagozatra nem akartam menni, mert szerettem a szakmámat, szerettem dolgozni, ezért levelezős lettem” – mondja Kovács Péter, aki az utolsó évfolyamon kivehetett egy év fizetés nélküli szabadságot, hogy a diplomára készülhessen. Ez alatt született meg a Darnó-Hús.

„Ahol most ülünk, a darnói iskola épülete volt. 1905-ben építették. Aztán megszűnt az oktatás, egy papírfeldolgozó üzemet hoztak létre a helyén, aminek édesapám lett a vezetője. Később a papírfeldolgozó üzem is megszűnt, és itt állt ez a 300 négyzetméteres épület üresen. 1992-t írtunk akkor. Először úgy gondoltuk, hogy a Kisalföld Fűszérttel közösen létrehozunk egy nagyker bevásárlóközpontot. Már a pénztárgépek helye is megvolt, amikor kaptam egy telefonhívást Tóth Pétertől, jó barátomtól, az ország legismertebb (lipóti) pékjétől. Idefigyelj druszám, ne …. ki velem, ha megnyitod az áruházat, becsukhatom a most megnyitott boltomat, mondta. Leültünk hát közösen ötletelni, hogy mi másba kezdhetnénk. Az első elképzelés egy olajsajtoló üzem volt, aztán egy tejüzem, és harmadjára jött a képbe a húsfeldolgozás” – emlékezik vissza Kovács Péter.

Az üzleti tervet családtagjaival felskiccelte egy franciakockás füzetlapra. Kiszámolták, hogy kétezer forintot kereshetnek disznónként. Tíz disznó már húszezer, nem is rossz naponta, miközben a téeszben a havi fizetése négyezer forint volt. Ezek után ment be egy virágcsokorral a kezében Takácsné dr. Dénes Katalinhoz a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomásra, és elmondta, hogy húsfeldolgozó üzemet szeretnének megvalósítani Darnózselin. „De Péter, negyvenkettediknek a megyében?” – jött rá a válasz. „Mégis megpróbáltuk. Németországból hoztunk be használt gépeket, és három munkatárssal elindítottuk a húsfeldolgozó üzemet. Remek szakemberekkel kezdtünk. A pápai húsnál képződött a keverőmester, ő volt az üzem lelke a kezdeti időszakban. Azóta már nincs negyvenegykettő húsfeldolgozó a megyében. Eltűnt például a Kaiser Food, a hegyeshalmi és a rajkai vágóhíd, a jánossomorjai húsfeldolgozó, a Ringa, a Kapuvári Húsgyár, a győri közvágóhíd, és még a Landhof is innen a szomszédból, Hédervárról. Mi pedig köszönjük szépen, jól megvagyunk” – summázza Kovács Péter.

Azt mondja, eleinte szájról szájra terjedtek, mint a csúz, és így jutottak el hatszáz üzletig, ahová jelenleg kiszállítanak. Nyolc országban találhatóak meg a termékeik, és a kezdeti három alkalmazottból mára hatvan munkatársat foglalkoztató húsfeldolgozóvá fejlődtek. Amikor kinőtték az üzemet, építettek háromszor akkorát, de az euforikus érzés csak rövid ideig tartott. Azóta ugyanis azt az üzemet is belakták, és már újabb bővítést terveznek.

A Funkció Kft. tevékenységi körébe a húsfeldolgozáson túl betonipari-, mező- és erdőgazdálkodási üzletág is tartozik, vannak ingatlanjaik, boltjaik, így áll össze jelenleg a portfólió. Egyedül náluk van tanműhely a megyében. Hentes szakmunkásokat képeznek, és emellett a felsőfokú képzésbe is be tudnak segíteni, hiszen mintagazdasága lettek az egyetemnek. Kovács Péter pedig a hentes mester vizsgabizottság elnöke a megyében, és az egyetemen is rész vesz az államvizsgáztatásban c. egyetemi docensként.

Arra a kérdésre, hogy mi az összefüggés a hús, az agrárium és az erdészet között, Kovács Péter Darnó-specifikus, kerek választ ad. Az, hogy a hús a mezőgazdaságból jön, teljesen egyértelmű. Az erdészet pedig úgy kapcsolódik a történetbe, hogy a profitjuk egy részét erdőtelepítésre fordítják. „Igyekszünk csökkenteni az ökológiai lábnyomunkat, és a karbonsemlegesség felé terelgetjük a cég szekerét. Ez megnyilvánul például abban, hogy napelemeket használunk, és a legmodernebb motorokkal működő gépjárműparkunk van. Hőenergiát nyerünk vissza, és ami különlegesség, hogy erdőket telepítünk az általunk vásárolt zsombékos területekre. Nagy büszkeséggel mondhatom, hogy idén is pontosan 2150 fűzkaródugványt telepítettünk a család férfitagjaival, édesapámmal, testvéröcsémmel, fiaimmal, és még a kislányom is besegített. Mi nem zárjuk ki a vadat az erdősítéseinkből, nem húzunk kerítést. Azt valljuk, hogy a vad előbb itt volt, mint mi. Amit tönkretesz, jövőre pótoljuk” – sorolja, és hozzáteszi, hogy szigetköziként nem feledkezhet meg a botolófüzes művelési módról sem.

A természetesség a Darnó-Hús teljes filozófiáját átlengi. „Rousseau mondta, hogy vissza a természethez, mi pedig azt mondtuk, vissza a természeteshez. Jó pár termékünk teljesen adalékanyagmentes. 25 termékünk nyert Magyar Termék Nagydíjat. Tápláló élelmiszert teszünk az emberek asztalára. Schmidt professzor mondta, hogy gyerek, nem az a tied, amit megeszel, hanem az, ami felszívódik. Ez nagyon nagy különbség élelmiszer meg élelemiszer között. Mi olyan élelmiszereket állítunk elő, ami felszívódik. Ezt bizton állíthatjuk” – hangsúlyozza Kovács Péter, megemlítve, hogy éppen nemrégiben látogatta meg Schmidt professzort, miután combnyaktörése volt.

Ami pedig az utánpótlást illeti, a Darnóhús tulajdonosa meghagyja gyermekeinek a szabad választás lehetőségét. Két fiához és lányához egyetlen kérése volt: „Megspékeltem az egyetemi éveiket. Az vártam el tőlük, hogy minden egyes évben szerezzenek valamilyen plusz végzettséget. Az első kettőt én mondtam meg, a többit ők választhatták. Három gyerekünknek mára huszonöt végzettsége van. Pontosan annyi, amennyi Magyar Termék Nagydíja a cégünknek” – mondja apai büszkeséggel is Kovács Péter.