Gondban lehetnek a külképviseletek a 2014-es választásokkor, hiszen az utóbbi néhány évben jelentősen megnőtt azok száma, akiknek van ugyan magyar lakcímük, de külföldön dolgoznak, és így – ha kérik – a szavazatukat is ott adhatják le. Becslések szerint magyarok százezrei vállalnak munkát a világ más országaiban, csak Londonban és környékén például százezer ember dolgozhat - olvasható a Magyar Nemzetben.

A közkedvelt célpontok közé tartozik Németország és Ausztria is, miután 2011. május elsején a két ország megnyitotta hazánk előtt is munkaerőpiacát. Így tehát előfordulhat főként ezeken a helyeken az is, hogy a külképviseleteken nagyon sok embernek kell majd megoldani, hogy a választás napján leadhassa voksát.

A 2010-es országgyűlési választásokon a magyarok körében igen népszerű Angliában egyetlen londoni helyen lehetett szavazni. De Németországban is csak kettő, egy berlini és egy müncheni képviseleten tudták leadni voksukat. Ausztriában szintén egy helyen, Bécsben lehetett szavazniuk az éppen ott tartózkodó magyaroknak.

A problémára rávilágított a napokban Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője is. Magyarországon egyébként a magyar lakcímmel rendelkezőknek 2014-ben nem lesz regisztráció. Az Alkotmánybíróság ugyanis az alaptörvénnyel ellentétesnek ítélte a választási eljárási törvény több passzusát, így azt is, amely a feliratkozásról szól. Rogán a döntést követően kifejtette, hogy a kétharmados parlamenti többségnek lenne ugyan felhatalmazása, politikai ereje az alkotmánymódosításra, de az erő nem minden.

Mint ismert, az Ab Áder János köztársasági elnök kezdeményezésére vizsgálta előzetesen az Országgyűlés által elfogadott, de ki nem hirdetett jogszabály alkotmányosságát. A testület megállapította, hogy a törvény a választójog gyakorlását egy többletfeltételtől, az előzetes választói feliratkozástól teszi függővé. Ezzel kapcsolatban az Ab elengedhetetlennek tartotta annak vizsgálatát, hogy a regisztrációnak van-e alkotmányosan igazolható indoka. Közölték, az államnak a rendelkezésére álló hatósági nyilvántartások alapján biztosítania kell, hogy az e nyilvántartásokban szereplő választók előzetes nyilvántartási kérelem nélkül is élhessenek a szavazati jogukkal. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy az állami nyilvántartásokat a vizsgált törvény több helyen maga is úgy kezeli, mint amelyek a választók szükséges adatait hitelesen tartalmazzák, így alkalmasak a választások lebonyolítására.